Völgykapu » VÖLGYKAPU VENDÉGHÁZ szeretettel várja kedves vendégeit

6-os szoba: Erdőbénye

Kétágyas szoba, a lakóhelyiségek többségéhez hasonlóan klasszikus falusias-paraszti belsőt idéző bútorzattal. Külön terasz csatlakozik hozzá. Légkondicionáló berendezéssel ellátott helyiség. Itt is megvan természetesen a korszerű felszereltségű, saját fürdőszoba.
Az emeleten a lépcsőtől balra nyíló folyosón található.
A névadó település története:
Egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt, Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése, vásártartási és borkereskedési joggal. A Berényiek voltak a község első birtokosai, majd rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett, 1486-ban a Lorántffyak kezébe került.
1604-tól Rákóczi-birtok, ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak nagy gazdasági központot alakítottak ki, építettek egy nagy kastélyt is, amely alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincererencszere indul ki, 22 ággal.
Erdőbénye bortermelő tevékenysége jelentősnek mondható. A környező hegyeken rengeteg szőlő termet és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Laczkó Máté, aki kidolgozta a aszúborkészítés technológiáját. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírű lett a neve, és manapság már csak “a borok királya – a királyok bora”-ként emlegetik.
1830-ban Szirmay Ödön fürdőtelepet épített ki Erdőbényétől pár kilométerre, mélyen a hegyek között. A gyógyvíz timsótartalma nagy, gyógyászati célokra már a középkortól használják. A fürdőtelepen pavilonok, kastélyszerű fürdő- és vendégházak áltak. Ez a fűrdő rendkívül népszerű volt és sokszor tartottak itt bálokat, összejöveteleket. A fürdő a szabadelvű nemeseknek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is volt. Ma honvédüdülőként működik. Miután Szirmay tönkrement, a birtok a kastéllyal és a pincerendszerrel együtt mostohafiának, Ferenczy Eleknek a kezébe kerül. De nem sokáig volt birtokos, hamar továbbadott rajta. Gróf Waldbott Frigyes vette meg, aki 1945-ig tulajdonosként szerepelt a feljegyzésekben.
Az idők folyamán a települést tűzvész és kolerajárvány is pusztította, aminek következtében lakói száma megcsappant. Az első világháború után a nagy filoxéra-vész tönkretette a szőlőültetvényeket, amelyek szintén tömeges elvándorláshoz vezettek. Ezeknek következtében hanyatlásnak indult a település és elvesztette városi rangját. Az 1930-as évektől azonban ismét fejlődésnek indult. Ez a bányászat beindulására vezethető vissza. Az 1900-as évektől már közepes gazdasági háttérrel és népességmegtartó képességgel rendelkezett. Napjainkban főleg a szőlőtermesztéssel foglalkoznak az itt lakók. A szőlőhöz kapcsolódó ősi kádármesterségnek is sok örzője van, hat-nyolc mester dolgozik a faluban ma is. Régebben sokal több kádár élt itt és innen kaphatta Erdőbénye a “kádárfalu” elnevezést.

A település térképe
Települési adatok:

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség:
Rang: község
Terület: km2
Népesség: fő (2001-es adat)
Népsűrűség: fő/km2
Irányítószám: 3963
Körzethívószám: 47
Önkormányzat címe:
3963 Erdőbénye, Kossuth u. 31.
Telefon: 47/336-003
E-mail: info@erdobenye.hu