Völgykapu » VÖLGYKAPU szeretettel várja kedves vendégeit

Környék Látnivalói

Környék Látnivalói
További szabadidős elfoglaltságot tudunk javasolni az erdei sétákon (országos Kék Túra útvonal) túl: boldogkői vár, kőtenger megtekintése, a borvidék pincészeteinek megismerése, horgászat (Hernád folyó, vizsolyi horgásztó), Simándy-emlékház látogatása. Tágabb környezetben Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Kassa nevezetességeit ismerhetik meg.
Alig 10km-re található az encsi “Anyukám mondta” étterem, ami megkapta a 2013-as Gault & Millaut kalauz, Év étterme díját!Boldogkőváralja határában, északon áll a festő szépségű Boldogkő vára, amit a látogató már messziről észrevehet. A sziklát, amelyre épült, különleges formája alapján “nyugvó oroszlán”-nak is nevezik. A vár szabálytalan alaprajza a hegytető formáját követi. A várfalakról csodálatos kilátás nyílik a Hernád völgyére és a Zemplén vonulataira.SÁROSPATAKA Zemplén szellemi központja, neves iskolavárosa Sárospatak. Az egykor a “Bodrog-parti Athén” jelzővel illetett település történelmi és egyháztörténeti műemlékek sorát kínálja látnivalóul az ide látogatóknak.Sárospatak történelmi arculatát építészeti műemlékei, a vár és környékének historikus hangulatú utcái, a templomok, a Református Kollégium és a tanítóképző főiskola épülete határozzák meg. A megújuló városképben nyomon követhető Makovecz Imre építész hatása, aki több épületet tervezett, többek között a Művelődés Házát, az Árpád Vezér Gimnáziumot, a városközpont lakóházait a Hild téren. Sárospatak Végardó nevű részén termálfürdő működik. A környék keresett látványossága az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem, amely geológiai és kultúrtörténeti bemutatóhely is.

 

SZERENCS

A Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett, gazdag múltú kisváros. Nevezetessége a Rákóczi-vár, a Zempléni Múzeum, valamint az országban egyedülálló cukormúzeum. A Rákóczi-várban lévő Zempléni Múzeum található Magyarország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-gyűjteménye, és igazi különlegesség a 36 ezer darabot számláló ex libris-tár. A refomátus templom építészeti szempontból is nevezetes, ugyanakkor jelentős történelmi emlékhely is: itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, és itt választották Magyarország fejedelmévé 1605-ben Bocskai Istvánt.

TOKAJ

Amikor Tokaj neve elhangzik valahol, mindenki felkapja a fejét. Odafigyel a méltató szavakra, mondatokra. Helyesli az elismerést, és tiltakozik, ha netán ócsárolják világhírű termékét a tokaji bort. Az a hírnév, mely a középkorban alakult ki, ma is visszavetül a Tisza-Bodrog parti városkára.

KASSA

Kassa Pozsony után Szlovákia legjelentősebb városa. Az idelátogatóknak ajánljuk megtekintésre a Szent Erzsébet gótikus székesegyházat, mely a maga nemében Közép-Európában is páratlan szépségű. Itt helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, akinek emlékháza hű mása a törökországi, rodostói épületnek.

Kapcsolódó anyagok

 Boldogkő vára

A XIII. századi eredetű várat a XV-XVII. században építették ki, a XIX. században romantikus kiegészítéseket kapott. Az utóbbi évek rekonstrukciója nyomán megidézi a végvárak hangulatát – és remek kilátást kínál. A falu határában, északon áll a festői szépségű Boldogkő vára, amit az utazó már messziről észrevehet. A sziklát, amelyekre épült, különleges formája alapján nyugvó oroszlánnak is nevezik. A vár szabálytalan alaprajza a hegytető formáját követi.
A várfalakról csodás kilátás nyílik egyik oldalról a Hernád völgyére, a másik oldalról a Zemplén vonulataira.
Cím: Boldogkőváralja, Vár-hegy
Telefonszám: 46/387-720
Nyitva tartás: március 1. – október 31., hétfő 10-18, kedd-vasárnap 9-18 (hétköznapokon előzetes megbeszélés alapján)
GPS-koordináták: 48.3397 / 21.2387
A vár története, legendája, és más nevezetességek a helyi önkormányzat honlapján

Vártörténeti, ólomkatona- és ásványkiállítás, Boldogkőváralja

A “nyugvó oroszlánként” emlegetett vár palotaszárnyában vártörténeti kiállítást láthatnak az érdeklődők, amit gazdag ásványtani bemutató is kiegészít.
Az ólomkatona-kiállítás egy nyolc négyzetméteres terepasztalon a tatárok ellen 1241-ben vívott muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával.

Péchy-Zichy-kastély

A barokk kastélyt Péchy Gábor 1768-ban építtette, miután 1753-ban a váruradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól. A 2500 négyzetméter alapterületű, “U” alaprajzú kastély a harmadik legnagyobb a megyében.
A kastély házasság révén a századfordulón került a Zichy-család birtokába. A középső szárny park felőli homlokzata – mivel a terep erősen lejt – magas, pinceablakokkal áttört lábazat fölött emelkedik. A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett bejárati teraszra széles lépcsőzet vezet. Az egyemeletes épület ablakait szemöldökpárkány díszíti.A főépület középső főfalában itt is megtalálható az a hetven centiméter szélességű rejtett feljáró, amilyet a sátai, bánfalvai, sajókazai barokk kastélyoknál is ismerünk.
A főépülettel átellenesen ugyancsak “U” alaprajzú földszintes melléképületek csatlakoznak, nagyméretű díszudvart közrezárva. Mindkét sarkon egyemeletes, zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony emelkedik. Az egyes udvarokat kocsiáthajtók kötik össze. A kastélyban – melynek kertje is védett – gyermekotthont működtetnek.
Cím: Boldogkőváralja, Kossuth Lajos u. 2.
Telefonszám: 46/387-722
Nyitva tartás: engedéllyel látogatható

Péchy-Zichy-kastély kertje

A hat hektáros védett kastélykert az angol és francia parképítészet stílusjegyeit hordozza, amit az 1700-as évek második felétől a Péchy-család alakított ki. Növényei mellett állatvilága is értékes. A park különleges mikroklímáját kezdettől fogva a rajta átvezető Tekerjes-patak és az általa táplált tó határozta meg. Sok idős, nagyméretű fát találhatunk itt. Fontosabbak: az őshonos hárs, juhar, tölgy, berkenye, és a betelepített vörös- és feketefenyő, tiszafa, vadgesztenye, fekete dió és japánakác. A cserje- és gyepszint is tartalmaz értékes fajokat: mahónia, tatárlonc, gyöngyvessző, boróka, kökörcsin, kövirózsa, őszi kikerics.
Az idős fák és a park dús cserjéi fajgazdag madárvilágot tartanak el. Elsősorban az odúlakók – kerti rozsdafarkú, rövidkarmú fakusz, örvös és szürke légykapó, cinegefajok, fakopáncsok – élnek itt, de jellemző fészkelő a fekete- és énekesrigó, a barázdabillegető, a meggyvágó is. A park az erdei fülesbaglyok telelőhelye. A tóban több halfaj mellett él a folyami rák, a pettyes gőte, a vízisikló, a tőkés réce, és gazdag a gerinctelen állatvilága is.
Értelemszerűen a kert is külön kérésre látogatható.

GPS-koordináták: 48.3377 / 21.237


Tájház és tájtörténeti kiállítás

A régi parasztház kiállítása a Zempléni-hegység védett természeti értékeit és a település történetét tárja a látogatók elé. A portán, arányos kicsinyítésben, rekonstruálták a zempléni falvak településképét.
A házhoz tartozó egykori műhelyben a falusi kovács szerszámait, a vasmunkák eszközanyagát és szépen megmunkált termékeit tekintheti meg a látogató. A kocsiszínben egykori közlekedési eszközöket vonultatnak fel. Az épületek között külön figyelmet érdemel a keresztfolyosós csűr, ami még a század első felében is meghatározó építménye volt a tájegységnek. Az 1989-ben megnyílt tájház és tájtörténeti kiállítás tulajdonosa és fenntartója a Bükki Nemzeti Park.
Cím: Boldogkőváralja, Petőfi utca 28.
Telefonszám: 46/709-120
Nyitva tartás: május 1. – szeptember 30., péntek-vasárnap 10-14
Kapcsolattartó: Molnár Dánielné, Szabadság u. 75.
GPS-koordináták: 48.3377 / 21.237

Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása)

A barokk templom 1768-1773 között épült, egy tűz után 1898-ban állították helyre. Homlokzat előtti tornya homorú falakkal kapcsolódik a hajóhoz. A bejárati kapu fölött az építtető Péchy család címere látható. Berendezése, a fő- és mellékoltárok, a szószék, az orgona, a körmeneti kereszt a XVIII. század közepéről származó rokokó munka. Copf stílusú keresztelőkútja pedig a XVIII. század végén készült.
Cím: Boldogkőváralja, Kossuth Lajos u. 35.
Telefonszám: 46/387-670
Kapcsolattartó: plébániahivatal
GPS-koordináták: 48.3368 / 21.2401
Kassa

Kassa Pozsony után Szlovákia legjelentősebb városa. Az idelátogatóknak ajánljuk megtekintésre a Szent Erzsébet gótikus székesegyházat, mely a maga nemében Közép-Európában is páratlan szépségű. Itt helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, akinek emlékháza hű mása a törökországi, rodostói épületnek.KASSA


A szlovák nagyvárosról a Wikipédián, továbbá honlap angolul, a település térképe (itt és itt), nevének eredetéről.

Ismertető a Slovakia.travel magyar nyelvű aloldaláról:
(letölthető mint pdf file)

Szlovákia második legnagyobb városa nem csak Kelet-Szlovákia központja, hanem a több nemzet és nemzetiség sajátosságait egyesítő Keleti-Kárpátoknak is. A 235 300 lakosú település a Hernád folyó mentén fekszik, a Kassai-medence nyugati szélén. A város hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, a jelene is dinamikus. Košice városa évszázadokon keresztül az egész régió legfontosabb kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási központja volt.

Történelme

Középkori Kassa a helyi apátság és a vár között félúton alakult ki. A város írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, amikor a települést Villa Cassa néven említik. Ebből a változatból alakult kis a latin Cassovia elnevezés, később a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice is.
A város 1342-ben szerezte meg a szabad királyi város rangot. A város számára különösen fontos volt 1369. május hetedike, amikor a város Európában elsőként kapta a király által aláírt címer okmányt. Jelenkorban ezt a napot Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa Magyarország második legnagyobb városa volt hétezer lakossal (Buda után, Pozsony előtt).
A 20. század radikális, nagyrészt politikai változásokat hozott a város számára. Kassa több új állam részévé is vált ebben a században. Az első változást 1918 utolsó napja hozta, amikor Kassa Csehszlovákia részévé vált. 1938 is komoly változást hozott, Kassa ekkor hat évre a Horthy féle Magyarország része lett.
1945-ben a várost az elsők között szabadította fel szovjet hadsereg, és ez év áprilisában itt ült össze először hazai földön a csehszlovák kormány. Ennek az ülésnek végeredményeként született az a dokumentum, amelyet Kassai kormányprogramként ismerünk.
Ebben az időben nagy mértékben megváltoztak a város egyéb jellegzetességei is – főleg a város nagysága, nemzetiségi összetétele és arculata. A második világháború végétől a 20. század végéig a város lakossága több mint kétszeresére nőtt. Az új (főleg vidékről érkező) lakosok számára ebben az időben több új lakónegyed született.
Ma a város lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de élnek itt magyarok, németek és romák is. Košice legnagyobb ipari vállalata a Keletszlovákiai Vasmű lett (ma U.S. Steel), amely a város délnyugati részén épült fel.

Nevezetességei

A város nevezetességei után nem kell sokat utazni, a legnagyobb részük a történelmi városközpontban található. Ezek a műemlékek alkotják Szlovákia legnagyobb városi műemlék-rezervátumát. A műemlék-rezervátum központi része az orsó alakú főtér, melyet joggal tartanak Szlovákia egyik legszebb terének. A tér valójában egy állandóan nyüzsgő sétány, amelyet sok gyönyörű történelmi épület övezi. A város és a tér domináns épülete a gótikus Szent Erzsébet dóm, amely nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is.
A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az külon álló Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált. A kápolna a Szent Erzsébet székesegyházzal és az Orbán-toronnyal együtt egy Szlovákiában egyedülálló gótikus épületegyüttest képez.
A főtér különösen nyáron élénk, főleg a színház és a székesegyház közötti terület. Ez a rész valójában egy park, amelyet egy éneklő szökőkút díszít.
A főtér déli részén megismerkedhetünk a középkori városfalakkal. Itt az alagsorba belépve az Alsó-kapu felújított alapjában találjuk magunkat, amit rendhagyó galériaként és koncertteremként használnak.
Kassa jelképe a Maratoni futó szobra. Ez a szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.
A város egyik múzeumában látható a híres kassai aranykincs. Ez az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne.
(Forrás: Vydavateľstvo Dajama)

Látnivalók, illetve vendéglátás a környéken

Kassa város magisztrátusa (önkormányzata)

CÍM: TRIEDA SNP 48/A, 040 11 KOŠICE
TEL: +421 (0) 55/641 91 11, +421 (0) 55/641 91 12
E-MAIL: magistrat@kosice.sk
WEBLAP: www.kosice.sk

Kassa Város Információs Központja (Informačné centrum mesta Košice)

CÍM: HLAVNÁ 59, 040 01 KOŠICE
TEL: +421 (0) 55/625 45 02, +421 (0) 55/625 88 88
E-MAIL: icmk@kosice.sk
WEBLAP: www.kosice.sk

Sárospatak

Sárospataki vár

A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi család idejében, az 1600-as években élte.


SÁROSPATAK

(A települést, azaz “Szent Erzsébet és a Rákócziak városát” bemutató nyolc perces film az önkormányzat honlapján)

Rákóczi-vár

A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte. A mai látogató a történelmi várnegyed felől vagy a hangulatos Várkerten át éri el a palotaszárny kapuját. Az udvaron jobbra a legrégibb épületrész, az 1500 körül épült Vörös-torony fogadja. Szemközt látható az első birtokos nevét viselő, általa 1540-63 között építtetett Perényi-szárny, ehhez épült hozzá 1646-ban a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze. A XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély. Az udvarról a bástyás várfalöv bejárható szakaszára is ki lehet jutni. A várkastély belső terei múzeumi belépővel látogathatók.
(További részletek a Sub Rosa szobáról, iletve a vár történetéről a vendegvaro.hu-n)
cím: Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
telefonszám: 47/311-083
nyitva tartás: március 1. – október 31., kedd-vasárnap 10-18; november 1. – március 1., kedd-vasárnap 10-17
GPS-koordináták: 48.319 / 21.5664
A vár, továbbá a település története és más nevezetességei a városi önkormányzat honlapján

Rákóczi Múzeum

A vár építését, a Rákóczi-szabadságharc és az egész Rákóczi-család történetét, a XVI-XVII. századi főúri életet, a hegyaljai szőlőművelést, Zemplén néprajzát és különleges enteriőreit is bemutatja a múzeum.Lorántffy Zsuzsanna 1659-ben írt végrendeletében az áll, a család kihalta esetén “Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak”. Talán a végrendelet beteljesülésének tekinthető az, hogy 1950-ben a vár falai között megkezdte működését a Rákóczi Múzeum.
A múzeum legfontosabb feladata a várhoz fűződő történelmi emlékek, a szabadságküzdelmek, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és kiállítása. A múzeum gyűjteményében mintegy 15 ezer régészeti, 3000 történeti, 2000 numizmatikai, 6000 néprajzi tárgy van. Az iparművészetet 1000, a képzőművészetet 1000 alkotás képviseli. Olyan II. Rákóczi Ferenc-relikviákat is őriznek, mint pecsétnyomója, a pataki országgyűlésen részt vett ezereskapitányok képei vagy családtagok levelei.
(További részletek a Rákóczi-kiállításról, iletve a Beszélő kövek című tárlatról a vendegvaro.hu-n)
cím: Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19.
telefonszám: 47/311-083
nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-18
GPS-koordináták: 48.3175 / 21.5686

Vártemplom (Szeplőtelen Fogantatás)

Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, 1537-ben épült. Az átalakításkor elhelyezett barokk főoltára – a templom berendezésének legszebb darabja – a karmelita rend budavári templomából került ide.
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom több neves pataki történelmi személyiség – a Rákócziak, a Dobó családok – temetkezési helyéül szolgált. A templom körül az eredeti szintre süllyesztett terepet a középkori templomkert, illetve a temető falának maradványai szegélyezik. Itt találhatók az ásatások során előkerült XII. századi körtemplom romfalai is. Ebben az ősi templomban keresztelték meg feltehetően Árpád-házi Szent Erzsébetet, aki valószínűleg Patakon született. A templom alatti kriptába temették el Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.
A templom a téli időszakban bejelentkezéssel látogatható.
Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet utca 15.
Telefonszám: 47/311-183
Nyitva tartás: április 15. – október 15., kedd-szombat 9-16, vasárnap 11.30-16
Kapcsolattartó: plébániahivatal
GPS-koordináták: 48.3182 / 21.5684

Református Kollégium

Az 1531-ben alapított kollégium a magyar művelődéstörténet kiemelkedően fontos intézménye. Épületei közül a legrégebbi az 1773-ban épült Berna-sor. A klasszicizmus idejének remekműve a Nagykönyvtár.
A Berna-sor egyemeletes épületét 1771-1772-ben emelték, egyetlen emléke a “protestáns kollégiumi barokk” stílusnak. Ma itt láthatók a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma kiállításai. A jelenlegi nagykollégium, gimnázium, diákotthon, levéltár és könyvtár klasszicista együttesét 1806-ban emelték. A Nagykönyvtár épülete külön is szót érdemel: a Kollégium déli szárnyában Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben kapott méltó termet a gyűjtemény. A teremkönyvtár sík mennyezetén Linzbauer József kassai mester festette meg a tudományok és a művészetek allegóriáját, a négyzetes táblákból szerkesztett, intarziás csillagos padozat pedig – a könyvespolcokkal együtt – Brenning Kristóf sátoraljaújhelyi asztalosmester és két segédje keze munkáját dicséri.
(További részletek a kollégium történetéről, iletve a neves pataki diákokról a vendegvaro.hu-n)
Cím: Sárospatak, Rákóczi u. 1.
Telefonszám: 47/315-256
GPS-koordináták: 48.3228 / 21.5709

Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény

A gyűjtemény jelenleg 393 képzőművészeti, mintegy ezer iparművészeti műtárggyal és 13 ezer könyvvel rendelkezik. Abaúji és zempléni egyházművészeti anyagából a Sárospataki Képtárban nyílt állandó kiállítás.
A középkori eredetű jezsuita kolostor, a mai plébánia épületének emeletén helyezték el a Katolikus Egyházi Gyűjteményt. Az épület tulajdonosa és fenntartója az egri főegyházmegye. A gyűjtemény szakembereinek feladata, hogy megőrizzék, gondozzák és tudományosan feldolgozzák az egri érsekség északi részén – Abaúj és Zemplén területén – fellelhető, egyházi tulajdonú muzeális értékű műtárgyakat és dokumentumokat.
A gyűjtemény egyházművészeti anyagából ízelítőt adó kiállítás, valamint a vártemplom történetét bemutató tárlat a plébániatemplom műemlékileg helyreállított karzatán kapott helyet.
Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15.
Telefonszám: 47/314-107
Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök 10-15
GPS-koordináták: 48.3177 / 21.5687

Városnézés gumikerekű kisvasúttal

Az óránként induló járatok jegyára 400 forint (utasonként). Fel- és leszállás a Várkert mögötti autóbusz-parkolóban (Arad utca) és a Fürdő hátsó bejáratánál (Herceg utca). A kisvonat csoportok, rendezvények részére megrendelhető tetszőleges időpontokra és igény szerinti helyszínre. További információk a 20/388 62 41-es telefonszámon.
Szerencs
Szerencs a Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros. Nevezetessége a Rákóczi-vár, a Zempléni Múzeum 900 ezres képeslapgyűjteménye, valamint az országban egyedülálló cukormúzeuma.


Rákóczi-várkastély

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.
A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig.
Cím: Szerencs, Rákóczi-vár
Telefonszám: 47/362-842
Nyitva tartás: K-V 10-16
Fax: 47/362-842
Kapcsolattartó: Városi Kulturális Központ
GPS koordináták: 48.1611 / 21.2035

Zempléni Múzeum

A reneszánsz várban berendezett állandó kiállításon tárgyak, viseletek, dokumentumok, és természetesen a kiállításnak helyt adó termek miliője idézi meg Rákóczi Zsigmond fejedelem (1544-1608) korát. Dr. László Csaba régész kutatásai alapján a vár építéstörténetével is megismertetik a látogatót – a bemutató szoba architektúrája is része lett a kiállításnak. A terem közepén látható a XVII. század első harmadának külső és belső várát bemutató makett. A látványt az ásatások során előkerült kőfaragványok, csempetöredékek, edények, valamint fotók és építészeti dokumentáció egészíti ki.
A múzeum legnagyobb kollekciója a képeslevelezőlap-gyűjtemény. A világ minden tájáról származó képeslapok az 1880-as évektől napjainkig tartó időszakot követik végig. Kronológia (külön az 1945 előtt és után kiadottak) és tematika szerint csoportosítják a lapokat a gyűjteményben, melynek gazdagságát A képeslap története című állandó kiállítás szemlélteti. A főleg a magyar anyagra építő bemutató felvillantja azt a gazdag tartalmat is, amit a képeslapok a helytörténeti, építésztörténeti, viselettörténeti, néprajzi kutatások számára hordoznak.
A könyvjegyek (ex libris) gyűjteménye 36 ezer darabot számlál: magyar és európai grafikusok lapjai teszik értékessé ezt az anyagot. Kuriózumnak számít, hogy a műfaj egyik legismertebb hazai alkotója, a szerencsi származású Fery Antal (1908-1995) grafikusművész szinte teljes életműve és számos ex libris dúca is megtalálható a gyűjteményben. Emléke és munkássága előtt állandó kiállítással tiszteleg a múzeum.
(További múzeumtörténet a Vendégváró.hu-n)
Cím: Szerencs, Huszárvár u. 11., Rákóczi-vár
Telefonszám: 47/362-842
Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-16
GPS koordináták: 48.1611 / 21.2035

Református templom

A XIII. századi, román templomot 1480-ban alakították át gótikussá, akkor épült a torony is. Itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, reneszánsz szarkofágja ma is látható. Itt választották fejedelemmé Bocskait.
A templom körüli lőréses erődfal középkori eredetű, a templomhajónál állnak a gótikus támpillérek, a torony belsejének keresztboltozata alatt még láthatók a kőkeretes ablakok. Hajójában található az a késő reneszánsz márványszarkofág (tumba), amelyet 1618-bankörül készíttetett apja emlékére Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A síremlék felső lapján a Rákóczi-címer, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké! A szarkofág déli oldalán egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatti kriptába egy deszkaajtón át lehet bejutni. Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától.
A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka.
A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek. Később 1900-ban építették át a belsőt. E templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé 1605-ben. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el.
Bejelentkezéssel látogatható.
Cím: Szerencs, Kossuth tér 4.
Telefonszám: 47/362-090
GPS koordináták: 48.1631 / 21.2003

Bocskai István szobra

A református templom előtt áll az egész alakos Bocskai-szobor. A szerencsi református templomban 1605. április 17. és 20. között megtartott, Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választó, nemzetegyesítő országgyűlés 400. évfordulója alkalmából 2005. április 20-án avatták fel Ekker Róbert és Simorka Sándor szobrászművészek alkotását.

Római katolikus templom (Kisboldogasszony)

A hívek 1759-ben építették fel új, barokk stílusú, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templomukat, miután előző templomuk a reformátusoké lett. Értékes barokk, XVIII. századi berendezéséből megmaradt az oltár, a szószék és négy faszobor.
Cím: Szerencs, Rákóczi u. 98.
Telefonszám: 47/362-920
GPS koordináták: 48.1628 / 21.202

Nepomuki Szent János szobra

A barokk kor szép emléke a római katolikus templom előtt párkányos posztamensen álló késő barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, amely 1780 körül készült.

Görög katolikus templom (Istenszülő ehunyta)

A XVII. századi harcok miatt lecsökkent a lakosság száma, és a XVIII. század elején Rákóczi Julianna hívására ruszinok érkeztek Sáros megyéből. Ők építették a templomot.
A késő barokk, 1799-ben épült templom diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amelyet rokokó és copf faragványok díszítenek. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunka a kereszt.
Cím: Szerencs, Ondi u. 11.
Telefonszám: 47/362-982
GPS koordináták: 48.1677 / 21.2039

Cukormúzeum, Szerencs

A berlini és a tirlemonti (Belgium) után a világ harmadik cukormúzeuma a szerencsi, amely a cukor gyártásának, a szerencsi gyárnak a történetét és a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését is bemutatja.
A gyár területén álló egykori „finánclaktanya” épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. 1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt.
Cím: Szerencs, Gyár u. 1.
Telefonszám: 47/565-100/282
Nyitva tartás: szombat-vasárnap 8.30-11.30 (csoportok bejelentkezéssel kedd-vasárnap 8.30-11.30 között is látogathatják)
GPS koordináták: 48.16 / 21.2071
A Szerencsi Fürdő és Wellnessház honlapja
A szerencsi kistérség térképe és nevezetességei
városi és kistérségi eseménynaptár
Tokaj
Amikor Tokaj neve elhangzik valahol, mindenki felkapja a fejét. Odafigyel a méltató szavakra, mondatokra. Helyesli az elismerést és tiltakozik, ha netán ócsárolják világhírű termékét a tokaji bort. Az a hírnév, mely a középkorban alakult ki, ma is visszahull a Tisza-Bodrog parti városkára.


 

TOKAJ

Budapest után az egyik legismertebb magyar város, a történelmi borvidék „fővárosa”. Kevés település dicsekedhet a világon azzal, amivel Tokaj: neve bora révén a nemzeti himnuszban is szerepel. A Tokaj-hegyaljai borvidékkel 2002-ben a Világörökség része lett.


Pincesor

A Szerelmi pincesort a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére hozták létre, a vasúttal párhuzamosan futó hegylábon. A borházak mögött nemespenésszel borított pincejáratok őrzik a híres tokajit.
Cím: Tokaj, Hegyalja u., Szerelmi pincesor
GPS koordináták: 48.1124 / 21.4059

Tokaji Múzeum

Különleges térben látható az átfogó borászattörténeti, illetve a helytörténeti gyűjtemény, de ezek mellett jelentős az egyháztörténeti és művészeti anyag is.
A Tisza halászatát és élővilágát bemutató tárlat érdekes látványossága a halfaunát bemutató akvárium. Az egyházművészeti gyűjtemény számos vonatkozásban tükrözi a nagy múltú mezőváros históriáját is. Ez a múzeum talán legértékesebb és leglátványosabb anyaga, ami az észak-magyarországi provinciális barokk egyházművészet és a hazai metabizánci emlékanyag művészi tárgyi emlékeiből áll. Értékes az ikongyűjtemény is.
A Tokaj-Hegyalja szőleje és bora című állandó kiállítás bemutatja Tokaj-Hegyalját. A monumentális padlástérben a bor tárolásának, szállításának és kezelésének módozatait tekintheti meg a látogató, de utalás történik a legfontosabb szőlőfajtákra és a szőlő művelésére is. A pincében a bor tárolásának, kínálásának eszközei láthatók, és Tokaj-Hegyalja borászai is bemutatkoznak: legjobb minőségű boraikat palackozva tekinthetik meg a látogatók.
Cím: Tokaj, Bethlen Gábor u. 7.
Telefonszám: 47/352-636
Nyitva tartás: május 2. – november 30.: kedd-szombat 10-16, december 1. – május 1.: kedd-vasárnap 10-16
Fax: 47/352-636
GPS koordináták: 48.1269 / 21.4082

Bacchus-kút

A város főterén áll a Bacchus-kút, Szanyi Péter szobrászművész 1990-ben felállított munkája. Az ivókút kútoszlopán egy kőhordón ül az önfeledt bronzalak, hirdetve a szőlő levének jótékony hatását.
Cím: Tokaj, Kossuth tér 13-15. előtt
GPS koordináták: 48.126 / 21.4077

Generális-ház

Ma is Generális-házként ismerik a XVIII. századi, barokk stílusú épületet, pedig már régen nem a katonai parancsnokság helye, hanem evangélikus imaház és lakóház.
Cím: Tokaj, Kossuth Lajos tér 14.
GPS koordináták: 48.1252 / 21.4079

Karácsony-Szaszaráth-ház

Az egyemeletes, copf stílusú házat 1790 táján építette a módos görög kereskedő Karácsony család. A gazdagon díszített ház belső tereinek némelyikét értékes falfestmények díszítik, köztük egy páratlan panorámakép. A kép a nézőben azt a hatást kelti, mintha a kétszáz évvel ezelőtti Tisza partján állna és onnan gyönyörködne a környező táj hegyes, bokros, fás, még romantikus várromot is felmutató látványosságában. A falfestmények a legutóbbi időkig rejtve voltak, a mész- és festékrétegek azonban szerencsésen megőrizték a képeket, amelyek – több mint kétévi restaurátori munka eredményeként – újra láthatók. Az emeleti nagyterem enteriőrje az egykori görög kompánia tanácskozó termét kelti életre, és szervesen kapcsolódik a történeti-néprajzi állandó kiállításhoz – a ház ma a Tokaji Múzeumnak ad otthont.
Az épület a XIX. században került a Szaszaráthok tulajdonába, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. A homlokzati középrizalitban elhelyezkedő emeleti nagyterem a kor jellegzetes copf ornamentikáját viseli, amibe sajátos keleti ízek is keverednek. A mellvéd fölött egzotikus, kaftános, turbános figurák vonulnak – mintha a ház régi gazdái elevenednének meg.
A XVIII. században a Balkánról származó vegyes etnikumú kereskedők, összefoglaló néven a görögök, monopolizálták Tokaj-Hegyalja borkereskedelmét. Kompániákba szerveződve különleges jogokat élvező kereskedőtársulatokat hoztak létre, szorgalmas munkájukkal, sokszor ravasz üzleti fogásaikkal rendkívüli haszonra tettek szert. Ez a gazdagság tükröződik a Karácsony-Szaszaráth-házon is.
Cím: Tokaj, Bethlen Gábor u. 7.
Telefonszám: 47/352-636
Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-16
GPS koordináták: 48.1269 / 21.4082

Református templom

A késő barokk templom 1800 körül épült, tornya 1896-ból való. Copf stílusú szószéke 1822-ben készült. Belsejében egy, a XVII. századból származó, de reneszánsz stílusú címeres sírtábla látható.
Cím: Tokaj, Bem József u.
Telefonszám: 47/352-226
GPS koordináták: 48.1265 / 21.4063

Ágyúgolyós ház

Ma könyvesbolt az az épület, amely a szabadságharc idején, 1849 januárjában Klapka György fővezér szállásául szolgált. Ennek a falában ma is benne van egy ágyúgolyó, emlékeztetve az akkor történtekre.
Cím: Tokaj, Rákóczi utca
GPS koordináták: 48.1247 / 21.4098

Rákóczi-Dessewffy-kastély

A kastély az 1700-as években épült, barokk stílusban. Előbb a Rákóczi családé volt, majd kincstári sótárnoki épület lett, s azt követően a Dessewffy család tulajdona. Ma borászati központ. A kastély magántulajdonban van, ezért nem látogatható.
Cím: Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 19-21.
Telefonszám: 47/552-132
GPS koordináták: 48.1199 / 21.4122

A Tokaji Történelmi Borvidék (a Tourinform honlapján)

Boros pince TokajbanTokaj-Hegyalja hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegysége. Mégis, a világörökségi rangot nem pusztán a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem páratlan természeti adottágainak, építészeti és kulturális örökségének és a helyi hagyományoknak is.
A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken már a miocén korszakban is termett a szőlő, ezt bizonyítja az Erdőbényén talált Vitis Tokaiensis. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény Tokajban. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él a területen.
Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a szüreti fesztiválok is, illetve a minden év májusában megrendezett Tokaji Borok Fesztiválja.
A Tokaji történelmi borvidékre érkezőket ma a természet ritka adományai, nyíltszívű, vendégszerető emberek, nemespenésszel borított pincék és a királyok bora, a borok királya várja egész évben.
A tokaji borokról és borászatokról a települési önkormányzat honlapján
A város régi képeken (a Tokaji Múzeum anyagaiból):
Tourinform: Tokaj világörökségi turisztikai programja
Irodalmi út a tokaji történelmi borvidék világörökségi területein
A Tokaj Tourinform két kiadványa (letölthető pdf file)