Völgykapu » VÖLGYKAPU szeretettel várja kedves vendégeit

1-es szoba – Boldogkőújfalu

A település története:

A terület első említése az 1200-as évek elejéből való mint lakatlan királyi terület. 1241-ben IV. Béla király a Regéc és Tállya közötti területen próbálta sikertelenül megállítani a tatárokat. A tatárjárás után (1241-42) a király elrendeli a várak építését, amikor is Boldogkő vára felépült, amelynek Boldogkőújfalu vártartozéka volt. Az első okleveles említés 1245-ből való mint királyi vártartozék, amelyen várjobbágyok éltek. A település sorsa az évszázadok folyamán kisebb-nagyobb időre erősebben-lazábban összefüggött Boldogkő várának sorsával. A XIII. század végén Aba Amádé szepsi főispán tulajdonában van, akinek fiai Csák Máté oldalán fellépnek Károly Róbert ellen és ezzel elvesztik birtokaikat.

A XIV. század közepéig a Drugeth-család tulajdona, akik királyi adományként kapják Károly Róbert királytól. 1388-ban Zsigmond király zálogba adja az ónodi Czudar családnak, amely zálog visszaszáll a királyra. Ez időből származó írásos emlékekben Újfaluként maradt fenn a település neve. 1427-ben Zsigmond király csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának adja a területet. Mátyás király korában (1405-1490) a terület gyakran cserél gazdát mint zálogosított rész.

A mohácsi csata (1526) utáni zűrzavaros időszakban a Szapolyai- és a Ferdinánd-hívek körében többször cserél gazdát a falu. Az 1591-es feljegyzésekben a maihoz hasonló formában írták, Boldogkő-Újfalu néven. A zűrzavaros időszak következtében lassú, de rendszeres elvándorlás figyelhető meg az 52 település és az egész uradalom területén, amely 1648-ra annyira eldurvul, hogy Boldogkőújfalunak akkor 1 regisztrált jobbágytelke van…

1671-85 között Szelepcsényi György, esztergomi érsek a terület tulajdonosa. Halála után az esztergomi káptalanra hagyja. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését kezdi meg oly módon, hogy 1696-ra a településnek már 13 jobbágytelke van. 1717-ben az esztergomi káptalan a lőcsei jezsuitáknak adja a területet. A XVI-XVII. században jelentős a terület és a település szőlőművelése, amit több írásos emlék is őriz. 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolja meg a területet. A település 1850-ben élte a fénykorát, amikor is az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt és 1050 fő lakott benne.

1890-ben a terület birtokházasság révén a Zichy család kezébe kerül, egészen a II. világháború befejezéséig. 1881-ig Abaúj, majd 1945-ig Abaúj-Torna, ezt követően – máig – Borsod-Abúj-Zemplén megyéhez tartozott, tartozik. Mai nevét 1905-ben kapta. A két világháború között a község földterületének nagy része két nagybirtokhoz tartozott, 1945-ben ezek felosztására került sor.

Települési adatok:

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Abaúj-Hegyközi
Rang: község
Terület: 10,98 km2
Népesség: 564 fő (2001-es adat)
Népsűrűség: 51,37 fő/km2
Irányítószám: 3884
Körzethívószám: 46
Önkormányzat címe:
3884 Boldogkőújfalu,
Szabadság út 27.
Telefon: 46/387-702
(forrás: Cserehát.hu)